Dánia lehet a soron következő európai palagáztermelő, amennyiben az ez év végén kezdődő, a francia Totallal karöltve végzendő próbafúrások sikeresek. Az ország a megújuló energiaforrásokra való áttéréshez vezető áthidaló megoldásként tekint a földgázra, az annak termeléséből származó állami bevételeket a környzetkímélő technológákba fektetné.

Dánia északi-tengeri gáztermelése napjainkban tetőzik, és a felhozatal ütemének csökkenése azt mutatja, hogy a most önellátó ország 2021-től gázimportra szorulhat. Hacsak nem járnak sikerrel az ez év végi nemkonvencionális kutatófúrások. Bár a tavaly év végén megalakult kormány határozottan a megújuló energiákra fekteti a hangsúlyt a fosszilisekkel szemben, az energiaminiszter bizonyos feltételek mellett nyitott a nemkonvencionális gáztermelésre.

Az ország 2050-ig teljes mértékben a megújuló forrásokra cserélné jelenlegi kiszolgálóit, ám az áthidaló időszakban fontos szerepe lesz még az olajnak és a földgáznak, ráadásul az ezek termeléséből származó adóbevételeket a dán nemzet javára lehet fordítani, véli Martin Lidegaard. Az átállás igen költésges, a nemkonvencionális gáztermelésből keletkező összegek azonban fedezhetik azok egy részét.

A dán állami Nordsofonden a francia Totallal idén 27 millió euró értékben kutat a Jütland-félszigeten palagáz után, a területre két fúrási engedélyt szereztek. A becslések szerint a lelőhely akár ötször annyi gázt is rejthet, mint amennyit eddig az Északi-tenger adott eddig Dániának, ami 210 milliárd köbméter. A talált mennyiségnek nagyjából 20 százaléka lesz hozzáférhető, és ha minden jól megy, a termelés 2020-ban indulhat. A depó négy kilométer mélyen található, így semmiképpen sem veszélyeztetheti a világszerte aggodalmat kiváltó technológia a jóval magasabban fekvő ivóvízkészleteket. Lidegaard miniszter hangsúlyozta, a termelés csak akkor kezdődhet el, amennyiben minden kétséget kizáróan képesek azt a környezet rongálása nélkül tenni.