Az IEA vezető közgazdásza kritikus kérdésnek tartja a gázkészletek szintjét

A Paksi Atomerőmű bővítése bölcs döntés, az energiaárak befagyasztása azonban már kevésbé az – véli Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza. A szakembert a magyar kormány energiapolitikai döntéseiről kérdeztük - írja a Népszabadság.

Az IEA a világ csökkenő atomenergia-felhasználását várja. Ennek tükrében miként értékeli, hogy a magyar szakminisztérium a Paksi Atomerőmű bővítését javasolta?

A fukusimai események óta számos országban komoly kételyek vannak a nukleáris energia kapcsán. A Nemzetközi Energiaügynökség megvizsgálta, mi történik, ha szerepét –az egyes országokra jellemző arányban – más energiahordozók veszik át. Ilyen lehet például a szén, a gáz vagy a megújulók. Egyértelmű: ha több szenet vagy gázt használnak fel, akkor felmegy az adott tüzelőanyag ára. Vagyis drágul az energia. Az országokban hasznosított források – az energiamix – sokszínűsége is csökken, ami kedvezőtlen. A klímaváltozás elleni intézkedések eredményessége szintén rendkívül rossz. Összefoglalva, a folyamat az áramtermelés három legfontosabb pillérére, az árra, az ellátás biztonságára és a klímaváltozásra is kedvezőtlenül hat. A magyar kabinet szakemberei a beruházások finanszírozási lehetőségei, az elérhető tőke és a globális piaci helyzet tükrében vizsgálhatták meg a nukleárisenergia-termelési opciót. Úgy vélem, bölcs döntés született.

Mi a véleménye arról, hogy a magyar kormány nem engedi az energiaárak emelését?

Annak érdekében, hogy az energiapiac hatékony legyen, hogy a befektetők megfelelő jelzéseket kapjanak, a kormányoknak reagálniuk kell a költségek változására. Azonban a különösen kivételes eseteket leszámítva nem tartom célravezetőnek, ha egy kormány beavatkozik az energiatermékek árazásába. Az energiatarifákat ne a kormányzati beavatkozások, hanem a költségek és a hatékonyság befolyásolják. Ha egy válságos időszakban mesterségesen megállítják az áremelkedést, akkor könnyen előfordulhat, hogy a befagyasztott tarifák és a tényleges költségek közti rést az ország költségvetéséből kell fedezni. Ez a válság közepette tovább növeli a hiányt. Azt javaslom, az árakat ne íróasztalok mögül diktálják, hanem azt hagyják a piacra.

Jó az, hogy a magyar kormány eladta a stratégiai gázkészletek egy részét?

A gázellátás biztonsága, a stratégiai készletek nagyon fontosak. Határozottan arra ösztönözzük tagállamaink kormányait, hogy figyeljenek az ellátás biztonságára és a készletekre. Különösen igaz ez a közép-európai térségre, azon belül is Magyarországra. Hadd emlékeztessek itt az orosz–ukrán gázkereskedelmi vitákra, melyek következményeit elsősorban ez a régió szenvedte meg. A gázkészletek folyamatos elérhetősége kritikus kérdés Magyarország és a környező államok számára.

Mi az álláspontja annak kapcsán, hogy egységes uniós fellépés helyett a tagállamok egyre inkább kétoldalú szerződéseket kötnek Oroszországgal?

Oroszország nagyon fontos Európának, de Európa is alapvetően fontos Oroszország számára. Ha Európa jó tárgyalási pozíciót akar, a tagállamoknak együtt kell mozdulniuk. Ha 27 tagállam egyenként tárgyal, az bizony nem túl jó hír. Ha Európa csökkenteni akarja a gázszámlát, akkor bölcsen kell cselekednie: egységesen, egy hangon, egy intézményként kell fellépnie. A különutak egyszerűen gyengítik Európa tárgyalási pozícióját.

Mikorra alakulhat ki ez az egységes fellépés?

Már tegnapelőtt is késő lett volna.

Miként vélekedik arról, hogy Magyarországon jövedéki adót vetettek ki a bioüzemanyagra?

Amikor a világgazdaság kezd visszazökkenni a normális kerékvágásba, és nőnek a nemzetközi olajárak, akkor a bioüzemanyagok versenyképessége is nő. Ilyen esetben legalább némi alternatívát nyújtanak a hagyományos energiahordozókkal szemben. Azt önmagában nem tartom problémának, hogy egy állam adót vet ki az ilyen termékekre. Erre számos hasonló példát látunk a világon.

Névjegy

FATIH BIROL 1958-ban született Törökországban, diplomáit Isztambulban és Bécsben szerezte. Az IEA vezető közgazdásza –ami a harmadik legfontosabb poszt a világszervezetben – felelős többek között a párizsi központú energetikai ügynökség gazdasági elemzéseiért.

Birolt a világ energiaiparának egyik kulcsembereként tartják számon.