A Fukushima-Daiichi atomerőműben történt balesetet követően egyes tagállamokban megváltozott a politikai döntéshozók véleménye az atomenergiáról, míg mások továbbra is „biztonságos, megbízható és megfizethető" energiaforrásként tekintenek az atomenergiára, amely alacsony széndioxid-kibocsátás mellett teszi lehetővé a villamosenergia-termelést. Az EU biztonsági felülvizsgálata már a finisében tart, hazánk mellett már több tagállam nyilvánosságra hozta eredményeit.

A fukusimai nukleáris balesetet követően az EU szinte azonnal reagált: az összes atomerőművel megállapodás született arról, hogy egységes kritériumrendszer alapján, önkéntes alapon mind a 143 létesítmény felméri ellenálló képességét. Következtetéseiket tartalmazó jelentésüket a nemzeti hatóságoknak 2011. december 11-ig kellett benyújtaniuk. A tagállami szakértők - az Európai Bizottság képviselőjével együtt - kölcsönösen ellenőrzik majd egymás nemzeti zárójelentéseit. A végső következtetéseket az Európai Bizottság a jövő júniusi EU-csúcson ismerteti majd.

A stressz tesztekben az atomerőművet működtető mind a 14 uniós tagállam - Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia -, valamint Litvánia is részt vesz, amely jelenleg szereli le utolsó működő atomenergia-termelő egységét. A tagállamokon kívül Svájc és Ukrajna is tevékenyen együttműködik a programban, de az unióval szomszédos más országok is jelezték, hogy készek a részvételre. A próbák az előzetesen egyeztetett ütemezés szerint haladnak, eddig még nem történt csúszás.

A nukleáris létesítmények üzemeltetőinek augusztus 15-ig kellett eljuttatniuk első jelentéseiket a nemzeti szabályozó hatóságoknak, amelyek pedig szeptember 15-ig megküldték az Európai Bizottságnak időközi nemzeti jelentéseiket.Az összes hatóság sikeresen betartotta az előzetes jelentésre meghatározott határidőt, és 2011. szeptember 15-ig benyújtották az EB-nek az eredményeket. Ezek alapján november 24-én a Bizottság is elkészítette az előzetes jelentését, amelyben azonosította a jó gyakorlatokat és a jelentős különbségeket. Az egyeztetett végleges jelentést az európai atomerőművek stressz tesztjéről 2012 júniusában fogják nyilvánosságra hozni.

Bármi is álljon a végleges jelentésben, különösebb meglepetésre nem lehet számítani: ez világosan kiderül az EB korábban közzétett, az elkövetkező negyven évre szóló energetikai koncepciójából. Az „Energia Útiterv 2050" kiadványában a Bizottság kijelenti, hogy a jövőben is folytatja az együttműködést a nukleáris biztonság területén, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a beruházásokhoz azon tagállamokban, melyek nem akarnak lemondani az atomenergia alkalmazásáról. Az útiterv szerint „továbbra is biztosítani kell a nukleáris biztonságra és a fizikai védelemre vonatkozó legmagasabb szintű követelményeket az EU-ban és a világon, ami csak akkor valósítható meg, ha a szakértelem és a technológiai vezető szerep fennmaradását is biztosítják az EU-ban".

Emellett a jelentés szerint 2050-re az is világosabbá válik, milyen szerepet képes játszani a fúziós energia. Az útiterv különböző forgatókönyvekkel írja le a széndioxid-mentes energetikai rendszer következményeit és az ehhez szükséges politikai keretet. Az alapelv az, hogy az ütemterv tegye lehetővé a tagállamok számára a döntéseket az energetika területén, és hozzon létre stabil üzleti légkört a magánberuházások részére. Az útiterv szerint a nukleáris energia biztosítja a dekarbonizálás lehetőséget a legtöbb alacsony széndioxid-kibocsátással járó villamos energia biztosításával az EU-ban - írta a NucNet.

Függetlenül attól, hogy pontosan melyik energiamixre esik a választás, szükség van az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növelésére, hogy 2050-re elérhetőek legyenek a CO2-re vonatkozó célok. A gázra, az olajra, a szénre és az atomenergiára vonatozó számok különbözőek az egyes forgatókönyvekben, így az országok rugalmas lehetőségekkel rendelkeznek a saját energiamixük kialakításánál. A Foratom, a brüsszeli székhelyű ipari tömörülés üdvözölte az útitervet, kiemelve annak fontos szerepét az energetikai vitákban. Jean-Pol Poncelet, a Foratom főigazgatója kijelentette, a nukleáris ipar erősen támogatja az erőfeszítéseket, hogy Európa alacsony széndioxid-kibocsátással biztosítsa az energia-igények kielégítését, és meg van győződve arról, hogy a jelentős hosszú távú befektetések nélkülözhetetlenek a megújuló és a nukleáris energiaforrások területén egyaránt.

Magyarország

A paksi atomerőmű biztonságos, semmilyen azonnali intézkedésre nincs szükség - állapította meg az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Nemzeti Jelentésben, amelyet a paksi atomerőműben zajlott célzott biztonsági jelentésről az Európai Bizottságnak megküldött.A paksi atomerőmű átment a stressz teszten - mondta Fichtinger Gyula megbízott főigazgató-helyettes pénteken, a hivatal sajtótájékoztatóján, Budapesten. A főigazgató-helyettes azt mondta, a biztonság szintje mindig növelhető, találtak is olyan lehetőségeket, amelyek a paksi atomerőmű esetében előrelépést jelentenek, de azonnali beavatkozásra nincs szükség. A jelentést az Európai Bizottság szervezésében - hasonlóan a többi atomerőműével - nemzetközi felülvizsgálatnak is alávetik, azeredmény áprilisra várható.

A hivatal vezetői beszámoltak arról, hogy megkezdték az atomerőmű üzemidő-hosszabbítási kérelmének értékelését. Az üzemeltetőnek 2012-re is maradtak teendői, mondta Fichtinger Gyula.- Azt kellett igazolni, hogy az elmúlt négyéves programot, amely alapján felkészültek az üzemidő-hosszabbításra, sikerült befejezni, éd megfelelő eredményeket hozott, illetve igazolni kellett, hogy van még húsz évnyi tartalék ebben a létesítményben - részletezte Fichtinger Gyula. Hozzátette hogy ugyanakkor vannak még teendők. Bizonyos feladatok erre az időpontra nem készültek el, ezeket 2012-ben ígérete szerint pótolni fogja az erőmű, fűzte hozzá. Jelezte:, ezek a feladatok - köztük például berendezések minősítése, kifáradási és élettartam-számítások, alkatrészek cseréje - szerepelnek az atomerőmű idei ütemtervében. Ezek elvégezhető, befejezhető munkák, de a követelmények nem teljesülése esetén, vagy ha valamilyen hiányosságot, elégtelenséget talál a hivatal, lehetőség van arra, hogy feltételekkel, vagy korlátozással adja meg az engedélyt a paksi atomerőmű 1-es blokkjának további üzemeltetésére.

A paksi atomerőmű 1-es reaktora 1982-ben kezdte meg az áramtermelést. A tervezett, harmincéves üzemidő megtoldását újabb húsz évvel 2001-ben határozták el. 2006-ban megszerezte a Paksi Atomerőmű Zrt. a környezetvédelmi engedélyt, majd elkészítette és benyújtotta a hatóságnak a négyéves előkészítő programot. Az OAH vezető-helyettese tájékoztatása szerint ez kiterjedt az állapotfelmérésére, az öregítő hatások felmérésére, az öregedési folyamatok kezelésére. Fichtinger Gyula hozzáfűzte, hogy a hatóság szisztematikusan nyomon követte az atomerőmű üzemidő hosszabbítási programját.

A Paksi Atomerőmű Zrt. a jogszabályi előírásoknak megfelelően a tervezett üzemidő lejárta előtt egy évvel, 2011. decemberében benyújtotta az 1-es blokk tervezett időn túli üzemeltetésére vonatkozó engedélykérelmét. Az Országos Atomenergia Hivatalnak 2012-ig kell értékelnie a több ezer oldalt kitevő engedélykérelmet és a hiánypótlás keretében megszülető kiegészítő információkat. A szakember azt is elmondta, hogy a paksi atomerőmű rendszeresen átesett biztonsági felülvizsgálaton. Ilyen, úgynevezett időszakos biztonsági felülvizsgálat 2008-ban történt utoljára. Ennek során mind a négy blokk megkapta az üzemelési engedélyt a tervezett üzemidő végéig.

Ezek az időszakos biztonsági vizsgálatok elébe mentek a fukusimai események miatt elhatározott célzott biztonsági felülvizsgálatnak, hangoztatta Fichtinger Gyula. A célzott biztonsági felülvizsgálat kapcsán kiemelte, hogy számos - korábban elhatározott - biztonságot növelő beavatkozás megtörtént vagy folyamatban van. Hangsúlyozta: a paksi atomerőmű tervezési alapja megfelelő, összhangban van a jogszabályokban meghatározott követelményekkel, és a nemzetközi gyakorlattal, a biztonsági rendszerek és funkciók megfelelnek a tervezési alapban figyelembe vett elvárásoknak. Megállapítható, hogy a paksi atomerőmű biztonságos, és semmilyen azonnali intézkedésre nincs szükség. A lehetséges javító intézkedések részleteinek kidolgozása később történik meg - tette hozzá. Az OAH nemzeti jelentését 2012 első félévében nemzetközi felülvizsgálatnak is alávetik - hangzott el a tájékoztatón.

Csehország

A cseh atomerőműveket üzemeltető, állami tulajdonú CEZ csoport vizsgálati eredménye szerint az ország hat reaktora átment az Európai Unió által kezdeményezett stressz-teszten. A CEZ közleménye szerint a Temelin és Dukovany atomerőművek esetében a nagyon valószínűtlen külső hatások elleni védettségét vizsgálták. Az elmúlt hat hónap során a tesztek az elárasztást, az extrém hőmérséklet-változásokat, az erős földrengést és hasonló eseményeket modellezték. A vizsgálatokban a CEZ mellett részt vett a cseh Nukleáris Biztonsági Intézet, a Nukleáris Kutatóintézet és a cseh Műszaki Egyetem.

Az eredmények feltártak néhány lehetőséget az ellenálló-képesség további javítására. A temelini blokkokat egy további tartalék energiaforrással szerelik fel, Dukovanyban pedig megerősítik a konténmenten belüli hidrogén-kezelő rendszert, valamint kiegészítik további rekombinátorokkal, hogy a tervezésen túli súlyosságú balesetek kezelésére is alkalmas legyen.

Szlovákia

Szlovákia négy atomreaktora átment azon a stresszvizsgán, amellyel azt tesztelték, hogy a reaktorok mennyire ellenállóak súlyos balesetek, földrengések, árvizek, illetve más esetleges szélsőséges eseményekkel szemben.A szlovákiai atomenergetikai szakhatóság kedden ismertetett dokumentuma egy nappal azután jelent meg, hogy a cseh CEZ villamosművek is közzétette: a Temelínben és Dukovanyban lévő reaktorok is kiállták a próbát, amit az uniós követelményeknek megfelelően végeztek el.

Az Európai Unióban Franciaország után Szlovákiában a legnagyobb az atomenergia részesedése az áramtermelésben, ötven százalék. Két 470 megawatt teljesítményű atomreaktor üzemel Mohiban (Mochovce) és két 505 megawattos Bohunice-ben. Két további reaktor épül Mohiban, ezek várhatóan az idén és jövőre kezdenek el üzemelni.

Franciaország

Valamennyi francia atomerőműben biztonsági felülvizsgálatot végeznek azt követően, hogy a közelmúltban Greenpeace aktivisták behatoltak két nukleáris létesítménybe, jelentette be Francois Fillon francia miniszterelnök.„Úgy döntöttünk, vizsgálatot indítunk az összes telephelyen és ezek során különösen a behatolás-ellenes intézkedéseket fogjuk vizsgálni" - közölte Fillon a Francia Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) sajtótájékoztatóján. A vizsgálat során a videó megfigyelő- és riasztórendszerek megerősítésére tett intézkedéseket fogják ellenőrizni, tette hozzá.

Fillon szerint a kormánynak kétségtelenül felül kell vizsgálnia a nemzeti biztonsági irányelveket az „életbevágóan fontos területek, így a nukleáris létesítmények" védelme érdekében, és javítani kell a koordinációt az üzemeltetők, a csendőrök, a biztonsági erők és a nukleáris biztonsági hatóság között. Fillon azt is elmondta, a nukleáris létesítmények integritása nem volt veszélyben, amikor a Greenpeace aktivisták behatoltak a Nogent és a Cruas atomerőmű telephelyére, de a biztonsági rendszer felülvizsgálata valószínűleg a védelmi intézkedések javításának megfontolásához vezet.

Hollandia

Eleget tesz az európai uniós biztonsági követelményeknek Hollandia atomerőműve, de még lehet tovább javítani a biztonságos működés garanciáin - jelentette a holland sajtó szerdán, a létesítmény állapot- és kockázatfelmérésének (stressz-teszt) előzetes eredményeit ismertető minisztériumi beszámolóra hivatkozva.A Borssele közelében épített erőmű jelenlegi állapotának megfelelősége iránt a felmérés szerint nem lehet kétség. A létesítmény vezetése mindazonáltal máris jelezte, hogy a felmérés eredményeinek ismeretében néhány pótlólagos intézkedéssel tovább javítja a biztonsági garanciákat.

Ezek közé tartozik a hűtővízellátás biztonságának további garantálása, illetve a jelenleginél kiterjedtebb tervek készítése súlyos vészhelyzetek esetére. Az alkalmazottak továbbképzésén is javítani kívánnak. A 485 megawattos borsselei erőmű az egyik legrégebbi az EU-ban, már közel 40 éve működik, ennek ellenére már korábban döntés született arról, hogy még legalább két évtizedig működésben tartják. Készültek tervek arra is, hogy a létesítményt újabb reaktorral bővítik.