Andrea Rossi olasz feltaláló szerint a kezében van az emberiség energiaproblémájának megoldása. A gond csak az, hogy a mini-erőművet egyetlen független kutató sem vizsgálhatta meg alaposabban.
1989. március 23-án szenzációt kürtölt világgá Martin Fleischmann és Stanley Pons, az Egyesült Államokban lévő Salt Lake City-ben. A Utah Egyetem kutatói ugyanis közölték, hogy sikerült energiát előállítaniuk a hidrogénatomok alacsony hőmérsékleten történt fúziójából. Ez, az úgynevezett hidegfúzió lehetett volna a megoldás az emberiség energiaproblémáira. Fleischmann és Pons kísérleteit azonban egyetlen más tudósnak sem sikerült igazolnia, később pedig kiderült, hogy a két kutató igencsak hanyagul kezelte a mérési eredményeket, így állításaikat vissza kellett vonniuk. A hidegfúzió ezzel lekerült az asztalról, komoly kutatók nem is foglalkoztak vele. Igaz ugyan, hogy teljesen sosem álltak le a próbálkozások, 2002-ben és 2004-ben is megkísérelték megismételni Fleischmann és Stanley Pons kísérleteit, kísérleteztek modulált hanghullámokkal kiváltani a hidegfúziót, ám minden esetben eredménytelenül.
Egészen mostanáig. Néhány hónappal ezelőtt, Andrea Rossi, olasz feltaláló bejelentette, hogy sikerült egy olyan kisméretű fúziós generátort alkotnia, amelyben cink és hidrogénatomok fúziója közben hőenergia keletkezik, amelyet áramtermelésre lehet fordítani. Rossi - saját állítása szerint - nem érti, (és különösebben nem is érdekli) hogyan jön létre szerkezetében a fúziós reakció, mivel működik és ez neki tökéletesen megfelel. Véleménye szerint a szerkezettel olcsón, mindenféle radioaktív szennyezés nélkül lehet ipari mennyiségben elektromos energiát előállítani, úgy, hogy az emberiség végre szakíthatna a hagyományos atomerőművek, valamint a fosszilis üzemanyagok használatával. A tudományos világ azonban ennél kevésbé derülátó Rossi találmányát illetően.
A legtöbb kutató szerint egy ilyen generátor sérti a fizika jelenleg ismert törvényeit (többek között a termodinamika második alaptörvényét). Hasonló véleményt fogalmazott meg az Európai Szabadalmi Hivatal is, amely visszautasította a feltaláló szabadalmi kérelmét. Rossi a kételyekre úgy reagált, hogy kiválasztott kutatóknak engedélyezte a találmány megtekintését. Hanno Essén, a stockholmi KTH Royal Institute of Technology munkatársa és Sven Kullander az Uppsalai Egyetem emeritus professzora a generátorról írott jelentésükben alátámasztották, hogy a szerkezet hat óra leforgása alatt 25 kilowattórányi energiát termelt, ugyanakkor jelentésükben kiemelték, hogy magát szerkezetet csak egy rövid pillantás erejéig láthatták, így nem tudják alátámasztani, hogy történt-e alacsony energiájú nukleáris reakció.
Hasonló eredménnyel zárult az a színpadias bemutató, amelyet Rossi október végén szervezett Bolognában, amikor 15 tudóst és újságírót hívott meg a generátor nagyobb verziójának tesztüzemére. A résztvevők alátámaszthatták, hogy a konténer méretű szerkezet öt és fél óra alatt kerek 2250 kilowattórányi áramot termelt, azonban - hasonlóan a korábbi vizsgálathoz - egy rövid bepillantáson kívül Rossi nem engedélyezett behatóbb vizsgálatokat - és nem is áll szándékában. Állítása szerint - egy meg nem nevezett - befektető jelentkezett nála, így nem érzi szükségét, hogy további vizsgálatokat és nyilvános teszteket szervezzen. „ A termék a piacon van, a vevők majd annyit vizsgálhatják, amennyit csak akarják" - jelentette ki Rossi. Sajnos elég komoly az esélye annak, hogy a hidegfúzió álma másodszor is szertefoszlik.
szerző: Energiainfo

