Passzívnak hívják azt az épületet, amely magában tartja a bent keletkező hőt, és így fűteni csak a nagyon hideg téli napokon kell, de akkor is csak mérsékelten. Európában a darmstadti Passivhaus Institut normáit tartják iránymutatónak, amely szerint egy ilyen ház működtetésére egy évben nem fordítható négyzetméterenként 15 kilowattóránál (kWh) több energia - írja a Népszabadság.Hogy érzékeljük, mennyi is a 15 kilowattóra: másfél köbméter földgáz tartalmaz ennyi energiát, tehát jelenlegi hazai árakon számolva mintegy 150 forint a négyzetméterenkénti éves költség, míg nappali villanyárammal 600 forint a fajlagos ár. A régebben épült házaknál a 15 kilowattóra helyett 220-szal, a mostanában, hagyományos technológiával épülteknél 70 kilowattórával, míg az alacsony energiaigényűnél 50-nél kevesebbel kell kalkulálni. Miután Nyugat-Európában nem annyira elterjedt a földgáz, mint nálunk, ott a fogyasztást - és a megtakarítást is - fűtőolajban mérik. Amikor 1,5 literes házról beszélnek, akkor az azt jelenti, hogy az épület négyzetméterenként és évente kifűthető 1,5 liter fűtőolajjal (ez mai magyar áron 400 forint körüli költség). Ezek már passzív házak.

Hogyan lesz egy ház paszszív? Annak kell építeni. Utólag, egy meglévő családi házat már bajosan lehet passzívvá tenni. A legfontosabb a hőtartó burok, amely körbeveszi a lakóteret. Nem véletlenül beszélünk burokról, hiszen a falak mellett az ablakok, a padló és a födém (tető) hőszigeteléséről is gondoskodni kell. Egy mai, 38 centiméter vastag üreges égetett agyag falazó elem hőátbocsátása 0,4 körül van, ezt kell a passzív háznál a negyedére csökkenteni (múlt év szeptembere óta már csak az a ház kaphat építési engedélyt, amely falainak a hőátbocsátása nem nagyobb 0,45-nél). A hőtechnikában U-val jelölt hőátbocsátás azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi falon hány watt energia halad át egységnyi idő alatt, ha a belső és a külső hőmérséklet között 1 Kelvin-fok a különbség. A hőátbocsátás mértékegysége a W/m2K.

Egy ház fűtését mindig úgy méretezik, hogy a fűtőberendezésnek a falakon, ablakokon, ajtókon, padlón és födémen eltávozó hőt kell pótolni. Mindezt akkor, amikor kint -15 Celsiu-fok, bent pedig +20 Celsius-fok a hőmérséklet. Ha ekkor a házból óránként mondjuk 20 kilowattóra hőenergia távozik, akkor ezt kell pótolni, vagyis akkora kazánt és hőleadókat kell beépíteni, hogy a távozó hőt pótolják. Amennyiben megakadályozzuk, hogy a házunkból elszökjön a meleg (vagyis bent tartjuk azt), akkor csak a minimálisan eltávozó hőt kell pótolni. Ez a paszszív ház filozófiája, amely azonban felvet egy újabb problémát.

Ha "lefojtjuk" a házat, akkor a meleg ugyan bent marad, de nem tud a saját szerkezetein át szellőzni, tehát mesterségesen kell megoldani a levegő kicserélését. (A tégla átengedi magán a levegőt, viszont a mostanában kicserélt ablakok viszont már nem, bár ennek ellenére messze vannak a "passzivitástól".) A légcserét géppel kell fenntartani, de nem igaz, hogy amit megnyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon. Egy ilyen légcserélő ugyanis nem fogyaszt többet óránként 70 watt áramnál, ami napi 1,7 kilowattot jelent, ez pedig 70 forintba kerül naponta - igaz, ezt télen-nyáron fizetni kell.

A passzív ház fűtésénél (a hőpótlásnál) már kalkulálni lehet (és kell) a bent lévő emberek, valamint a lámpák és a háztartási eszközök (tűzhely, hűtőgép, mosó- és mosogatógép, számítógép stb.) hőleadásával is. (Egy ember például óránként 100 W energiát ad le a környezetének.) Mindezek együtt kiadják a téli hőpótlás 40 százalékát. Szakértők kiszámították azt is, hogy az ablakon át beáramló napsugárzás hőenergiája megegyezik azzal az energia mennyiséggel, amely éjszaka eltávozik az ablakon. Amennyiben az ablak hőátbocsátását sikerül drasztikusan lecsökkenteni, akkor a bejött hő nagy része is bent marad a házban.

A régi házakban lévő hagyományos (külső és belső szárnynyal szerelt) ablakok hőátbocsátása 3 körüli. Az egyesített szárnyú ablakok (ilyeneket szereltek a paneles házakba) 2,7 U-értékűek. Ekkora a hőátbo-csátása a hagyományos "hőszigetelő" üvegnek is. (Ennél fémkeretre ragasztják fel a két üvegtáblát.) Amennyiben az ilyen üvegnél a belső tábla légrés felőli oldalára egy hővisszaverő fóliát ragasztanak, a légrést pedig gázzal töltik ki (ez leggyakrabban argon), akkor az ablak hőátbocsátása 1,1 W/m2K-re csökken. (Az ablak hőátbocsátását a fólia felezi meg, a gáz csak kicsit javít rajta.) Ahhoz, hogy egy ablak "passzív" minősítést kapjon, ezt az értéket kell lehozni legalább 0,7-re. Ehhez elengedhetetlen a háromrétegű üvegezés és vastagítani kell a tokot is. Ez utóbbit - még ha fából készül is - hosszában elvágják és egy hőszigetelőhab-réteget helyeznek közé. Az ilyen ablakok hőátbocsátása vetekszik a 10-15 éve épített házak falainak a hőátbocsátásával.

Jelenleg a passzív házak falait kétféle technológiával készítik: vagy könnyűszerkezetesek (készházak), vagy pedig polisztirol elemekből rakják össze, amit kibetonoznak.

Tudomásunk szerint paszszív készházat jövő tavasztól készül forgalmazni Magyarországon a német Kampa AG leányvállalata, a Trendhaus. Ezeknek a házaknak a falaiban 16 centiméter vastag szálas szigetelő anyag található, és kívülről további 15 centiméter vastag polisztirol lemezt ragasztanak rájuk. Polisztirol technológia viszont több is van az országban. Ezek hasonló elven működnek, mint a Lego kockák, az expandált polisztirolból (ezt hívja a köznyelv hugarocellnek) készült falazó elemeket egymásba kell pattintani, majd a vastagabb külső és a vékonyabb belső réteg közti réseket kibetonozzák. A külső rétek általában 20, míg a belső 10 centiméter vastag.

A födémek (vagy éppen a tetőtér) hőszigetelése megegyezik a falakéval, a ház aljzatbetonja alá pedig 10 centiméter vastag polisztirol hőszigetelést helyeznek.

A passzív ház szellőztetését és fűtését kompakt készülékkel oldják meg. Ebben egy hőcserélő található, amelyben a belülről elszívott meleg használt levegő átadja a hőjét a kívülről beszívott hideg friss levegőnek. Ez utóbbit nem közvetlenül az udvarból szívja be a berendezés, hanem talajkollektorból. Ez egy 20-25 méter hosszú csőrendszer, amelyet másfél méter mélyen fektetnek le a talajba (egy részét gyakran a ház alá). Az ezen át érkező levegő télen melegebb, nyáron viszont hűvösebb, mint a környezetben lévő levegő. Ha szükséges, akkor egy fűtőpatron, vagy hőszivattyú melegíti tovább télen a befúvott levegőt.

Másik megoldás, hogy fal- vagy mennyezetfűtést szerelnek a passzív házba. Ezt nem annyira a tél, mind inkább a nyár miatt teszik, amikor is ez gazdaságosabban hűt, mint a kompakt készülékben "megfordított" hőszivattyú.

Mennyibe kerül mindez? A passzív készház négyzetméterenkénti ára - várhatóan - 300 ezer forint felett indul. Egy polisztirol technológiás cégtől ugyanezt a választ kaptuk, de kiderült, hogy a teljes árat a bruttó alapterületre (a határoló falakon kívül mérve a felületet) vetítették. Így a lakható alapterületre már 450 ezer forint körül volt a fajlagos ár. Egy alacsony energiaigényű (majdnem passzív) ház kivitelezője úgy vélte, hogy az első házon megfizetett tanulópénz után már ki tudná hozni a következőt 220 ezer forintos négyzetméterárból. Amit elvisz az épület szerkezetének többletköltsége, abból sok visszajön az olcsóbb gépészeten - érvelt.

Egy hagyományos technológiával épülő családi ház négyzetméterenként általában 150 ezer forintból már kihozható. Ha rátesszük a nyereségét, és 200 ezerrel kalkulálunk, akkor is jóval drágább a passzív ház, mint a hagyományos. Egy 150 négyzetméteres háznál az építési költségtöbblet súlyos milliókat tehet ki. A fűtésszámlán - jelenlegi gázárakon - ez úgy jelentkezik, hogy a hagyományos ház évi 300 ezer forintját kell szembeállítani a passzív ház 20 ezer forintjával. Most tehát évtizedek kellenek a megtérüléshez, de aki passzív házat épített, nemcsak ezért teszi. Akinek ehhez nincs elég pénze, az ötletet meríthet egy-két tecnika, anyag alkalmazásához, hiszen ezzel is spórolni tud a fűtési, hűtési költségeiből.
szerző: Hlavay Richárd